Előrehozott választások jöhetnek az országban.
Nyitókép: Sascha Schuermann / AFP
Olaf Scholz német kancellár rendhagyó lépésre szánta el magát: bizalmi szavazást kér a Bundestagtól, amelyről a Reuters értesülései szerint a parlament szerdán tárgyal – írta meg a Reuters. A kancellár ezzel a lépéssel a saját kormányának jövőjét teszi mérlegre, miután a szociáldemokrata, liberális és zöld pártokból álló törékeny koalíció idén novemberben összeomlott. A bizalmi szavazás nemcsak a politikai helyzet tisztázása érdekében szükséges, hanem jogi előfeltétele annak, hogy előrehozott választásokat lehessen tartani.
A bizalmi szavazást december 16-ra tervezik, ám Scholz számára ez a szavazás várhatóan vereséget jelent, mivel kormánya elvesztette parlamenti többségét. A kancellár már megállapodott az ellenzékkel abban, hogy az előrehozott választásokra február 23-án kerül sor, így Németország egy rövid, de intenzív választási kampány előtt állhat.
A közvélemény-kutatások szerint jelenleg az ellenzéki konzervatívok a legesélyesebbek, akik a szavazatok 31 százalékára számíthatnak. A második helyen a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (ADF) áll 18 százalékkal, míg Scholz pártja, a Szociáldemokrata Párt (SPD) csupán 17 százalékon áll. A Zöldek 13 százalékos támogatottsággal követik őket, míg a liberális FDP és az újonnan alapított Sahra Wagenknecht Szövetség 4-4 százalékon áll – alig maradva el az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöbtől.
Elemzők szerint azonban a politikai helyzet továbbra is bizonytalan. A közvélemény-kutatások dinamikusan változhatnak, hiszen a választók lojalitása csökkent az utóbbi években. Példaként említik a 2021-es választási kampányt, amikor a konzervatívok néhány hónap alatt jelentős előnyüket veszítették el. Az idei kampányban a konzervatívok esélyeit tovább ronthatja, hogy Friedrich Merz, a kancellárjelöltjük, gyakran vét bakikat, és lobbanékony természetéről ismert – ez pedig a szakértők szerint hátrány lehet a választók meggyőzésében.
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Viktor és Donald Trump találkozója a Mar-a-Lagóban baráti kapcsolatot és közös békepolitikai célokat jelez, miközben gazdasági együttműködési lehetőségeket is megnyitott.
A magyar lakosság kilowattóránként mindössze 11 eurocentet fizetett.
Ezek voltak idén a Mandiner legolvasottabb cikkei.
A bizarr incidens jelentős sajtóvisszhangot váltott ki Németországban.
Az év végéhez közeledve a Makronóm Intézet elemzői összegyűjtötték 2024 fontosabb nemzetközi gazdasági és geopolitikai történéseit. Azokra fókuszáltak, amelyek jelentősen befolyásolták a globális és a magyar gazdaságot. Cikkükben megkísérlik megjelölni a 2025-ös esztendő mérföldköveit is.
Már több millió munkahely megszűnését okozta Nyugat-Európában Brüsszel késlekedése.
Szóba került az az eset is, mikor Olaf Scholzot számon kérte egy német férfi, akinek egy migráns gyilkolta meg gyermekét.
A Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága 21 darab határozatot hozott a Debrecen elleni női kézilabda-mérkőzésen történtek miatt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága elkészítette az NB I következő öt fordulójának menetrendjét.
